Maya Blogja

2.rész: Beillszkedés,ismerkedés...

-Hagyd csak,majd én elintézem. -mondta.
-Ugyan,megcsinálom én. -folytattam volna.
-De tényleg menj nyugodtan,nekem még úgyis van egy kis elintézni valóm. -sóhajtott egyet.
-Komolyan? -kérdeztem.
-Komolyan. -válaszolt és közben mutatta, hogy menjek.
-Hát akkor köszi szépen,szia! -köszöntem el,majd gyorsan levettem a köpenyemet és siettem a bejárathoz, ahol már egy ismerős arcot pillantottam meg.
-Na szia csajszi! Milyen volt az első nap nálunk? -kérdezte Linda,majd adott 3 puszit. :P
-Nagyon jó volt! Mindenki tök rendes,főleg az a Ben nevű srác. -mosolyogtam.
-Na mi van? Nem tán beleesett valaki? -kérdezte kacér mosollyal Linda,én meg csak fülig pirultam.
-Ugyan már,még nem is ismerem! Csak pár szót beszéltünk,meg segített egy kontyban. 
-Aham,azért tagadod. Értem én. 
-Jajj ne! -álltam meg egy pillanatra. Jajj de suta vagyok. -nevettem.
-Naa mi történt? 
-Hát...nem foglaltam le magamnak a szállást. Teljesen kiment a fejemből,és most nem tudok hol aludni. Vagy is tudnék,de egy hotel méregdrága,de kénytelen leszek oda menni. -szomorodtam el. 
-Figyelj,nincs kedved nálam lakni? Ha mást nem legalábbis addig amíg,nem találunk valami megfizethető lakást. -fordult felém Linda.
-Hát én nem is tudom,nem szeretnék zavarni meg....-néztem lefelé.
-Ugyan dehogy zavarsz,egyedül lakom egy albérletben és nekem is jó lenne ha lenne egy lakótárs. Na mit szólsz? -kérdezte.
-Hát oké,de csak akkor ha a lakbér felét én állom. -jelentettem ki.
-Ha nagyon ragaszkodsz hozzá. -mosolygott. 
Hát ez a probléma is megoldódott. Linda nem lakott annyira messze a cégtől nem kellett sokat sétálnunk és meg is érkeztünk. Egy barátságos kis lakásban élt,szép környezetben. Szóval nekem tetszett. A szobában 2 ágy volt,az egyikre én a másikra ő pakolta le a cuccait. Kicsit fáradt voltam már ezért,Linda segítségével megtaláltam a fürdőt és gyorsan lezuhanyoztam. Utánam pedig Linda. Mikor már ő is elvégezte a dolgát leült mellém. 
-Nana! Mesélj,mindent tudni akarok. -faggatott.
-De még is miről? -kérdeztem.
-Hát Benről. 
-Jajj te csaj! Nem tetszik már mondtam. -néztem rá.
-Na ne mondd ezt! Ben mindenkinek tetszik. -nevetett Linda.
-Ááááh értem! Akkor neked is! Na most lebuktál.. -nyújtottam ki rá a nyelvem. 
-Hehe! Nem hinném! :D Nem vagy éhes? -kérdezte Linda,és a konyhába indult.
-De igen,de ne terelj. -néztem rá mérgesen. 
-Ééén nem! Nem úgy értettem. De általában sok csajnak bejön. De nekem nem az estem. 
-Na jó! Elhiszem,de csak azért mert vagy igazat mondassz,vagy nagyon jól hazudsz. -böktem oldalba,majd helyet foglaltam a konyhában egy széken. 
-Mit ennél? -nézett rám.
-Melegszendvicset. Nem csinálunk? -néztem rá,mikor megpillantottam a sütőt.
-Csináljunk. -mondta és előpakolta a sütőt. Ha megkérlek, előveszed a hozzávalókat a hűtőből?
-Persze,hogy előveszem. -és már indultam is a hűtő felé. 
Elővettem a párizsit,a ketchup-ot,a sajtot, sikeresen megtaláltam a reszelőt is és a vaj sem hiányozhatott. Öhm Linda, nem lenne gond ha használnék egy kicsit a tejfölből is? -kérdeztem.
-Nem dehogy,miért lenne? -Linda
-Csak mert én tejföllel szoktam megkenni a kenyeret. -mondta,s közben elővettem egy kanalat és megkentem a kenyeret.
-Tejföllel? -nézett furán. Végülis, ha így szereted. -mosolygott aztán betette az első adagot a sütőbe. Aztán a 2.-kat és miután az is készen lett, gyorsan megvacsiztunk. Elég későre járt már az idő is ezért jobbnak láttuk ha eltesszük magunkat holnapra. Így is lett.
-Nah akkor jó éjt csajszi! -köszönt el.
-Köszi,neked is! -viszonoztam aztán hátradőltem az ágyban. Pár perccel később megszólalt.
-Álmodj Ben-nel! -nevette el a végét.
-Jajj,te....-nevettem én is aztán végleg nyugovóra tértünk.
Az éjszaka huss elrepült a fejünk fölött,és mire felébredtem,már a gőzölgő kávé illatát is éreztem,így hát kicsoszogtam a konyhába. 
-Jó reggelt! -köszöntem.
-neked is! Na milyen volt az álom? 
-Jaj már megint kezded! Hagyj már békén! :D Nem álmodtam semmit,ha éppen tudni akarod. -nevettem.
-Jójó! Kérsz kávét? -kérdezte.
-Persze,köszi! -vettem el az asztalról a bögre kávét.
-Hééé azt magamnak öntöttem. 
-Bocsi! -röhögtem,majd lelültem. Mikor indulunk az üzletbe? -néztem rá.
-Majd 1 óra múlva. 
-És addig mit csináljunk? -kérdeztem.
-Beszélgessünk. -mondta.
-És miről? -én.
-Hát pl. hogy hogyan is jutottál el idáig.... -kezdtett bele.
-Hát egyszerűen csak adott volt a lehetőség és én éltem vele.... szeretem ezt az országot,meg azért sokkal több lehetőséget kínál ez az ország mint ahonnan én jöttem. -húztam a számat.
-Tényleg,honnan is jöttél? -kérdezett.
-Magyarországról. De a lényeg a lényeg,hogy itt vagyok és tök jól érzem magam. És te hogy kerültél ide? Mert feltűnt hogy a vezeték neved,német,de a kereszt neved meg magyar. Hogy hogy? -néztem rá.
-Hát tudod anyum magyar,apum meg német,és így lett a Linda név,mert mikor megszülettem apum nem volt ott,mert már elválltak anyummal,és így nem is tudott beleszólni a nevembe. Ennyi. 
-Jaa,értem! 
-Aztán mikor már elég érett lettem,kijöttem ide,önállósódni. :D -mosolygott.
-Áhh! Érteeem. 
-Na az jó! :D Egyébként örülök neki hogy jól érzed magad. Hm...nincs kedved munka után körül nézni? Most csak délig leszünk...mert péntek van. 
-De felőlem elmehetünk! És mit csináljunk hétvégén? Nincs itt valami jó kis disco? 
-Hülyéskedsz? Itt van 2 saroknyira egy nagyon jó hely. -mondta Linda. Elmenjünk oda?
-Jajj nagyon szeretnék. -néztem rá.
-Akkor ezt megbeszéltük. -mondta. Közben az idő is szépen eltelt és mi még nem tartottunk sehol.
Gyorsan felöltöztünk, össze szedtük a többi cuccunkat és már indultunk melózni. Miután beértünk,szétváltunk és én is meg Linda is a dolgunkra igyekeztünk.