2009. május 24., vasárnap

30.rész: Szánalmas vagy T. Kaulitz!...

Beszálltam a liftbe,és megnyomtam a felfelé vezető gombot. De nem bírtam tovább magamba tartani,és nekitámadtam. 

-Ugye te voltál? És ne is próbáld tagadni,mert tudom hogy igen! -mondtam el egy levegővel.
-Mi van? Te meg miről beszélsz? -kérdezte.
-Na ne tedd a hü*lyét,jaaa bocs,hogy feltételezhettem ilyet rólad hogy hü*lye vagy? -kérdeztem cinikusan,amire ő csak vigyorgott,majd folytattam. Hisz ez veled született adottság...:S -vágtam h*ülye pofát. 
-Jajj de vicces itt valaki! Kérdezhetek? -nézett rám.
-Nem! Itt most csak én kérdezek! Te tetted ezt velem ugye?? Válaszolj!!! -mentem közelebb hozzá.
-Még is mit? Nem értelek Lizzy drága! De viszont ahogy látom Bill sapkája van rajtad,és az kéne! -kapta le rólam.
-Uhh,ez de durva...nem gondo...
-Szóval igen!! Te voltál!! Tudtam...
-Még is mikor tettem volna ezt veled? Meg hogy?? -kérdezte Tom.
-Erőltesd meg kicsit az agyad...-néztem rá.
-őőőő....
-Ohh,már majdnem elfelejtettem hogy neked ez sem megy...:S 
-De szánalmas vagy!! -mondta Tom.
-Én vagyok a szánalmas?? Szerintem meg te vagy a szánalmas,a saját tetteidért nem vállalod a felelősséget. Ez vagy te! A nagy Kaulitz....akit úgy látom nem tanítottak meg viselkedni a szülei,és arra hogy felvállalja azt amit csinált.
-Jó igen! ÉN voltam! Kölcsönkenyér vissza jár!! Hallottad már ezt a szüleidtől? Vagy bárkitől is az iskolában?? De ahogy látom téged sem neveltek meg szüleid eléggé.... -vágott vissza Tom.
Itt még fel sem fogtam hogy mit mondott.... Csak pár perc után...
-Mit mondtál???
-Azt hogy én voltam,igen én cseréltem ki a samponodat erre a sza*rra....-mondta Tom...,erre meg kapott egy nagy pofont.
-Ezt most miért kaptam?? -nézett rám bután.
-Még megmered kérdezni???????????? -folyt le egy könnycsepp a szememen.
-Meg....
-Akkor nagyon...........uh Tom. Soha többet ne vedd a szüleimet a szádra!!! Érted????? Soha!!! -kiabáltam már vele.
-Bocsánat. 
-Ezzel nincs elintézve!! Miért tetted ezt a hajammal..??
-Mit? Szerintem tök jól áll! -nevetett,de nekem még mindíg hulltak a könnyeim. 
-Most már végleg betelt a pohár Tom Kaulitz!! -mondtam,majd egy pofon csattant az arcán.
-Ezt többet meg ne próbáld! Ez volt az utolsó,érted?? -fogta meg a csuklóm.
-Aúú ez fááj! Engedj el!!
-Nem,addig nem míg lenem nyugszol! -mondta,de arra nem számított hogy nekem van még egy kezem,és azzal is "csatt"...
-Na most már elég legyen!! -mondta Tom,majd mind a két kezemet lefogta és a lift oldalának nyomott,majd megnyomta a stop gombot,és mélyen a szemembe nézett.
-Engedj már el te ta*hó!! -kapálóztam,de nem bírtam szabadulni.
-Mondtam! Majd ha lenyugszol...-nézett továbbra is a szemebe,de én elfordítottam a fejem. 
-Rossz a lelkiismereted? Nézz a szemebe ha hozzád beszélek.
-Nem érdemled meg!! Utállak!! Érted?? Amióta csak ITT vagyok!! -sírtam,majd mintha Tom megsajnált volna,kicsit lazábban fogta a kezem...végül el is engedte. Csak néztük egymást,mélyen egymás szemébe...de nem láttam benne semmit...egyszerűen SEMMIT! Ő viszont biztos látott az enyémben valamit,de hogy mit?? Azt csak ő tudhatta...De nagy a valószínűsége hogy csak bánatot,de leginkább haragot,amit ő iránta tápláltam. 
-Most már mehetnénk!! Lenyugodtam..-mondtam,közben egy cseppet sem...
-Jól van! -mondta Tom,majd megnyomta a gombot,és a lift tovább indult. 
***
-Ajj hol van már Lizzy?? -aggodalmaskodott Linda.
-Biztos csak sétált egyet...-nyugtatta Bill.
-Áhh! Ilyen hajjal?? Kizárt hogy az utcára lép. De akkor hol lehet? -fordultak be egy lépcsőfordulóban,és pont akkor nyílt ki a lift ajtaja,ahol Tom és én léptünk ki. 
-Jajj Lizzy! Jól vagy?? -rohant oda hozzám,ahogy meglátta a kisírt szemeimet. 
-Jól.-hajtottam le a fejem.
-Mit csináltál vele?? -esett neki Bill.
-Én?? Semmit! -rántott egyet a vállán,majd elindult a szoba felé.
-Hééé!! Ezzel még nincs vége!! Ezt most szépen megbeszéljük!! -mondta Bill,majd Tom után rohant,és behúzta a szobába.
-Hagyjál már békén!!! Nem beszélek én veled semmiről!
-De most mi a fa*sz bajod van?? Te vágtad magad alatt a fát,ne rám haragudj!!- mondta Bill.
-Jól van,bocsi! De ez a csaj megőjrít. -mondta Tom,majd lehuppant az ágyra.
***
-Ne mesélj el mindent! mi történt a liftbe?? kérdezte Linda kíváncsian.
-Semmi! Megmondtam neki a magamét,ő meg bevallotta amit tett a hajammal...
-Ennyi?? -húzta össze a szemöldökét Linda.
-Igen! Miért?? Mire számítottál?? -kérdeztem dühösen.
-Jól van,bocsi,de akkor...
-Mi akkor?? 
-Miért van kisírva a szemed?? -kérdezte.
-Mert....mert megbántott nagyon,ott ahol a legjobban fáj..-magyaráztam. Olyat mondott,amiről biztos tudta hogy sza*rul esik...-mondtam Lindának,majd megölelt.
-Oké,nem faggatlak nyugi...csak nyugodj meg! Aztán majd megbeszéljük valamikor,vagy megbeszélitek.
-Mi?? Én vele soha többet nem beszélek!! 
-Figyi Lizzy! Tudom hogy utáljátok egymást,de ez így nem mehet tovább,te is tudod....ebből így semmi jó nem fog kisülni..-mondogatta Linda.
***
-Jajj Tom! Olyan makacsok vagytok mindketten! Most miért nem vallod be hogy tetszik neked Lizzy??
-Mii?? TE hü*lye vagy?? Ezt meg honnan vetted??? -háborodott fel Tom.
-Például innen,amit most csinálsz,meg hogy állandóan szekáljátok egymást.......ilyet csak az oviban szokott két fél,ha tetsznek egymásnak...
-Ez hüly*eség!!
-Valóban?? Akkor gondolkozz el ezen! -mondta Bill,majd átjött hozzánk. 
***
Zavarhatok?? -lépett be az ajtón.
-Persze! -mosolygott Linda.
-Na itt mi a helyzet??
-Mi lenne? -kérdeztem.
-Hát nem tudom...mondd meg te! 
-Utálom a tesódat!!!!!!! -nyögtem ki.
-Tudom,és azon kívül?? Tetszik is ugye?? 
-Höh?? Te meg miről beszélsz?? Úristen! Bill! Ezt honnan veszed?? Soha! Ő egy....öntelt,bu*nkó....stb..hagy ne soroljam...
-Hát ha ezt gondolod! Oké...de ezt mindenki látja hogy tetszik neked...Csak még magatoknak sem meritek bevallani. -mondta Bill,majd félrehívta Lindát. 
-Figy..Van egy ötletem! -mondta Bill.
-Még is mi??  
-Most mi elmegyünk,vagy is én előre megyek,te meg beszélsz Tommal,aki valószínű még mindíg az ágyon ücsörög majd,és gondolkozik azon amit mondtam...:S és beszólsz neki,hogy én várom itt a szobában,de közben nem én leszek itt,hanem Lizzy,aztán mi figyelünk a saroknál,és mikor bement,rájuk zárjuk az ajtót...tudom elég ósdi ötlet,de beválhat...:) -mosolygott Bill.
-Ahha! Oké! Próbáljuk meg!! -mondta Linda.
-Na jól van barátnőcském,mi elmegyünk egyet sétálni,majd jövök! És addig is gondolkozz! -mondta Linda.
-Nincs min! -vágódtam le az ágyra...
-DE van! Na szia! -köszönt Linda.
-Hello! -köszönt el Bill is,majd Linda gyorsan Tom felé vette az irányt,Bill meg elbújt a sarkon. 
***
-Bejöhetek?? -nézett rá Linda Tomra,aki tényleg az ágyon feküdt,akárcsak Lizzy.
-Gyere! -mondta Tom,majd Linda Tom elé állt.
-Figy Tom! Bill bajban van...:S -mondta Linda.
-Míííí?? Milyen bajban??
-Jaj nyugi! Csak eléggé megbántottam,és nem bírok vele beszélni,megtennéd a helyemben,hogy beszélsz vele?? -kamuzott Linda.
-Hát nem is tudom...Lizzy nincs otT? -kérdezte.
-Nem,nincs,vele most megyek shoppingolni,ő már lent van..
-Hát jó! Akkor megyek!
-Köszi! -mondta Linda,majd kiment,és ő is elbújt Bill mellé.
***
-Na hogy sikerült??
-Azt mondja megy! :D
-Ugye nem kamuztál túl nagyot?? -kérdezte Bill.
-Ááááh nem!! :D -nevetett Linda,majd Tom kilépett az ajtón,és "Bill" felé vette az irányt. 
Besétált az ajtón,és nem látott ott senkit,én meg fürödtem,ezért nem hallottam hogy bejött volna valaki..Tom úgy látta jónak,ha leül az ágyra,majd már csak azt hallotta hogy fordul a kulcs a zárban. Odarohant és megnézte,de az ajtó nem nyílt..
-A fenébe!! Bill,Linda!!!! Ezért még kapni fogtok,bosszankodott,majd kiléptem az ajtón egy szál törölközőben........