Maya Blogja

43.rész: Bunkó,még mindíg...

Eközben én meg Ben már az ágyon feküdtünk. 
-Most miért csináljuk ezt? Én nem akarok Bentől semmit. -gondoltam magamban. Áh nem érdekel,egy csókba még nem halt
bele senki. -gondolkoztam tovább majd Ben szólalt meg. 
-Valami baj van? -emelte fel a fejét.
-Semmi..-adtam a szájára egy puszit,majd folytattuk ott ahol abbahagytuk.
Már a felsőm lekerült rólam,és a melleimet kezdte el csókolgatni,mire én eltoltam magamtól.
-Asszem ez nem jó ötlet,nem akarlak kihasználni,és azt sem hogy Tomnak igaza legyen... -húztam a számat. Ben nem válaszolt.
-Haragszol? -kérdeztem.
-Jajj dehogy is,teljesen igazad van!
-Köszönöm! 
-Ugyan...inkább aludjunk akkor. -mondta Ben,majd kinyitotta az ajtót,én meg odasétáltam.
-Hát akkor jóéjt,majd reggel találkozunk. -mondtam,majd picit csalódottan lépkedtem be a szobába. Ajj hogy mekkora egy
hülye vagyok. Hogy tehetem ezt szegény Ben-nel? Nem ezt érdemli. Most vagy akarok tőle valamit,vagy nem...Ajj de hát még
én sem tudom.
Lehet csak azért kell hogy Tomot elfelejtsem,de lehet nem. Lehet nem is sikerülne...ajjj,nah jól van,nem érdekel.
Majd lesz valahogy,most hagyom hagy sodorjon az élet,és majd lesz valami. Ilyen gondolatok közt aludtam el én is.
Másnap reggel a szállodában Bill már a reggelit csinálgatta,és egy fejét fogdosó ember lépett ki hozzá.
-Jó reggelt!
-Aúúú,fájdalomcsillapító........adjatok már! -dünnyögte Tom.
-Mi történt az este?
-Nem emlékszel semmire??? :O Hát ez nem csoda...
-Miért? Mi történt?
-Hát ez hosszú lesz,inkább üljünk le. -mondta Bill,majd helyet foglaltak a kanapén,és közben
egy pohár vizet,és aspirint nyomott Tom kezébe.
-Köszi tesó. -mondta akadozva Tom.
-Nincs mit!
Mikor lenyelte Tom a gyógyszert megkérdezte a tesóját.
-Mi történt az este? Ugye semmi komoly? Mert ha én iszok...
Bill csak nézett a tesójára,és nem szólt semmit,csak visszapörgette magában a tegnapi nap eseményeit.
-Jajj Bill! Az istenért mondd már! -emelte fel a hangját Tom.
-Hát igazából...elég csúnya dolgok történtek este...
-Pl? 
-Hát mondjuk lehánytad a kedvenc gatyámat.
-Jaa,csak ennyi?? -dölt hátra Tom.
-Nem,de tök drága volt. -nyafizott Bill.
-Jól van,majd kapsz egy másikat.
-Mi volt még? :S -kezdett feszült lenni Tom.
-Hát,biztos hogy tudni akarod?? -kérdezte a srác.
-Jajj az istenért,ne húzd már az agyamat! Mondjad már! -kiabált Tom.
-Oké...oké...nem kell leszedni a fejem,de ha megtudod hogy mit csináltál,a te fejedet fogod leszedni...:S -húzta a száját Bill.
-Bill!!!!!!!! 
-Oké,szóval...lekurváztad,leszajháztad Mayát,és megvádoltad hogy lefeküdt Ben-nel.
Tom csak kerek szemekkel hallgatta az eseményeket. 
-Ja,és elvileg 2 szer megpofozott,aztán meg elrohant,kijött hozzánk,és megfenyegetted hogy kirugatod bármikor...meg ilyesmi.
Tom köpni nyelni nem tudott,attól amit hallott.
-Micsoda? Úristen! Mekkora egy barom vagyok. Egy állat,egy köcsög,egy tapló...Jajj anyám...:S Ezt mondtam neki? Hát ezek után
biztos nem fog szóba állni velem.
-Az biztos,de tulajdonképpen miért is buktál most ki miatta? Miért is érdekel ha nem áll szóba veled? 
-Oké,beismerem,tetszik...és soha nem éreztem még így lány iránt.
-TE...sze....
-Nem Bill! Nem vagyok szerelmes!! Csak tetszik. Ennyi,most örülsz?? Kimondtam! -mondta Tom.
-És most hol van? -kérdezte Tom.
-Nem tudom,szerintem...-hallgatott el Bill. Talán jobb ha nem tudja meg Tom,hogy Ben-nél vagyok,így gyorsan mást mondott.
-Lehet alszik még. 
-Jó,akkor átmegyek hozzá bocsánatot kérni. -indult meg Tom az ajtó felé,és akkor toppantak be Gustavék is.